Barlangok, ásványok és őslények: Ilyen volt a III. Bükk-vidék Geopark előadóülés

Jegyvásárlás

Harmadik alkalommal rendezett szakmai előadóülést a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark „Bükki rétegek: tájak, történetek, geológia” címmel május 29-én a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban. A rendezvény az Európai Geoparkok Hete nemzetközi programsorozathoz és a június 1-jei Vulkánok Napjához is kapcsolódott.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett esemény célja a térség gazdag földtani örökségének bemutatása, valamint a geológiai és természeti értékek védelmének népszerűsítése volt. Az előadóülésen több új kiadványt is bemutattak a résztvevőknek. Rónai Kálmánné, a Bükk-vidék Geopark munkaszervezeti feladatait ellátó Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében kiemelte: az előadóülés hagyománnyá vált azóta, hogy a geopark 2024-ben elnyerte az UNESCO Globális Geopark címet.

A rendezvényen neves kutatók és szakemberek mutatták be a Bükk-vidék változatos geológiai és természeti örökségét. Dr. Lengyel György (MNMKK) a Szeleta-barlang legfrissebb kutatási eredményeit ismertette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi vizsgálatok során a 2002-es feltárás rétegeit elemzik, amelyekből jelentős mennyiségű medve- és bölénycsont, mamutagyar, valamint emberi DNS-maradvány is előkerült. A modern vizsgálati módszerek segítségével a leletek pontos kormeghatározása is lehetővé vált, ami fontos régészeti kérdések megválaszolását segítheti. A kutatások a faszénmaradványok alapján az egykori növényzet feltérképezésére is kiterjednek. A Szeleta-barlang legismertebb leletei továbbra is a babérlevél alakú lándzsahegyek.

Czuppon György (HUN-REN CSFK) a Szent István-barlangban zajló paleoklimatológiai kutatásokat mutatta be. Előadásában kiemelte: a cseppkövek természetes archívumként őrzik a múlt klímaviszonyait, rétegeik vizsgálatával pedig rekonstruálhatók az egykori hőmérsékleti változások.

Fehér Béla, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője a Bükk hegység ásványvilágáról tartott előadást. Elmondta: a múzeum őrzi Magyarország legteljesebb ásványgyűjteményét, amely mintegy 22 ezer tételből áll. Bár a Bükk ásványtanilag kevésbé gazdag térség, több olyan ritkaság is előfordul itt, amely hazai vagy akár nemzetközi szinten is különlegesnek számít.

Fodor Rozália, a Mátra Múzeum igazgatója „Őslények a Bükkből” című előadását Dávid Árpád emlékének ajánlotta, aki a bükki üledékes kőzetek életnyomait kutatta. Az előadás bemutatta többek között a nagyvisnyói agyagpalákban talált táplálkozási és tenyésztési nyomokat, valamint a Noszvaj és Eger környéki lelőhelyek jelentőségét.

Farkas Csilla, a Dobó István Vármúzeum kutatója Legányi Ferenc munkásságát és kiemelkedő gyűjtőtevékenységét ismertette. A mintegy 200 ezer darabos gyűjtemény nemzetközi és hazai szinten is jelentősnek számít.

Veres Zsolt geológus, geotúra-vezető és a „Kövek mesélnek” oldal szerkesztője bemutatta a most megjelent kiadványt, amely a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark 50 legfontosabb geoértékét ismerteti.

Dr. Várnai Judit író a „Noszvaj huszonhét arca” című, idén megjelent könyvét mutatta be. A kötet Noszvaj település történeteit és lakóinak sorsát dolgozza fel személyes történeteken keresztül.

A rendezvény a Vulkánok Napjához kapcsolódó közös szakmai blokkal zárult. A három magyar UNESCO Globális Geopark képviselői – Ancsin Gergely (Bakony–Balaton Geopark), Szarvas Imre (Novohrad–Nógrád Geopark) és Kereskényi Erika (Bükk-vidék Geopark) – területük vulkanikus örökségét mutatták be. Az eseményen bemutatták azt a nemrég megjelent nemzetközi kiadványt is, amely az Európai Geoparkok vulkáni legendáit gyűjti össze. A kötetben mindhárom magyar geopark története magyar és angol nyelven is helyet kapott.