Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.12.08. 17:00

Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

1
Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.

Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.



A nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó őshonos fajunk.

A nagy fehérsávoslepke. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak színoldala barnásfekete alapszínű, a négy szárny középterében egy határozott, széles fehér sáv húzódik végig, a szárnyrojtok fehérrel tarkítottak.

A nagy fehérsávoslepke szárnyfonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyfonák barna alapszínű, fehér mintázatú. Közepes méretű lepke, szárnyfesztávolsága 43-53 mm.

A nagy fehérsávoslepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket a levelek felszínére rakja, egy levélre akár többet is, de nem csoportosan, hanem egyesével állnak. A peték gömbölydedek, zöldes színűek, felületükön tüskeszerű függelékek találhatók.

A nagy fehérsávoslepke hernyója. Fotó: Bodócs Balázs, forrás: www.izeltlabuak.hu

A hernyó barna alapszínű, világosbarna mintázattal. A mintázatának és testfelépítésének köszönhetően elszáradt falevélre emlékeztet, így a környezetbe igencsak beleolvad, nehezen észrevehető (mimikri).

A hernyó gyöngyvessző (Spiraea sp.) fajokon él, fő tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media), de a dísznövényként ültetett fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és a kerti gyöngyvesszőt (Spiraea x vanhouttei) is elfogyasztja.

A nagy fehérsávoslepke bábja. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A báb sárgásbarna színezetű, levélerezet-mintázatú. Formája és színezete miatt elszáradt, összepöndörödött levélre emlékeztet. Rendszerint a tápnövény vékony vesszőin található meg.

Évente egy nemzedéke fejlődik, május végétől júliusig repül. Hernyóként telel át.

Száraz és üde lomboserdőkben, sziklaerdőkben, sziklai cserjésekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele ott, ahol a hernyó tápnövényei is élnek.

A nagy fehérsávoslepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Közép- és Dél-Európában elterjedt, Magyarországon az Északi-középhegységben, a Mecsekben, a Dráva-síkon és az Alpokalján elterjedt, leggyakrabban a Mátrában találkozhatunk vele.

Hazai, így mátrai állományait a megnövekedett vadlétszám veszélyezteti.

A legtöbbször melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, sziklai cserjésekben, sziklagyepekben előforduló tápnövényét, a szirti gyöngyvesszőt erőteljes vadnyomás éri a térségben előforduló gímszarvas és muflon állomány miatt. A muflonok szívesen tömörülnek nyájba, egy-egy nyáj akár 50 egyedes is lehet. Egy ekkora méretű nyáj egy sziklagyepfoltot képes teljesen kilegelni, kitaposni, így az ott lévő szirti gyöngyvessző állományt képesek teljesen, szinte tövig visszarágni. A tápnövény eltűnésével a lepkehernyók nem képesek kifejlődni, de sokszor előfordul az is, hogy a tápnövény legelésekor ők maguk is áldozatul esnek. A faj megőrzése szempontjából fontos lenne az idegenhonos muflon állomány teljes visszaszorítása a Mátrában.

A nagy fehérsávos lepke védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Kral, K. 2022. Flight behaviour of the woodland butterfly Neptis rivularis (Scopoli, 1763) (Nymphalidae) within residential gardens. Acta Entomologica Slovenica 30:1, 21-30.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Kapcsolódó

5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom