Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük 2025.12.08. 17:00

Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

1
Egy hét egy faj 10. - A 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetet ünnepeljük

A Mátrai Tájvédelmi Körzetet 1985-ben hozták létre a Mátra-hegység központi részén. A védetté nyilvánítás célja a területen található földtani értékek, a táj jellegét meghatározó felszínformák, a felszíni vizek, a természetes növénytársulások, a védett növény-és állatfajok megőrzése, a felüdülést is szolgáló erdei- és gyógyklíma megóvása és fenntartása volt.

Az idén 40 éves Mátrai Tájvédelmi Körzetről többek között az év hátralévő részében hetente megjelenő kis cikksorozatunkkal is igyekszünk megemlékezni, melyekben az itt élő emblematikus fajok közül mutatunk be egyet-egyet.



A nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, tarkalepkék (Nymphalidae) családjába tartozó őshonos fajunk.

A nagy fehérsávoslepke. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyak színoldala barnásfekete alapszínű, a négy szárny középterében egy határozott, széles fehér sáv húzódik végig, a szárnyrojtok fehérrel tarkítottak.

A nagy fehérsávoslepke szárnyfonákja. Fotó: Káldi József, forrás: www.izeltlabuak.hu

A szárnyfonák barna alapszínű, fehér mintázatú. Közepes méretű lepke, szárnyfesztávolsága 43-53 mm.

A nagy fehérsávoslepke petéje. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A nőstény a petéket a levelek felszínére rakja, egy levélre akár többet is, de nem csoportosan, hanem egyesével állnak. A peték gömbölydedek, zöldes színűek, felületükön tüskeszerű függelékek találhatók.

A nagy fehérsávoslepke hernyója. Fotó: Bodócs Balázs, forrás: www.izeltlabuak.hu

A hernyó barna alapszínű, világosbarna mintázattal. A mintázatának és testfelépítésének köszönhetően elszáradt falevélre emlékeztet, így a környezetbe igencsak beleolvad, nehezen észrevehető (mimikri).

A hernyó gyöngyvessző (Spiraea sp.) fajokon él, fő tápnövénye a szirti gyöngyvessző (Spiraea media), de a dísznövényként ültetett fűzlevelű gyöngyvesszőt (Spiraea salicifolia) és a kerti gyöngyvesszőt (Spiraea x vanhouttei) is elfogyasztja.

A nagy fehérsávoslepke bábja. Fotó: Kárpáti Marcell, forrás: www.izeltlabuak.hu

A báb sárgásbarna színezetű, levélerezet-mintázatú. Formája és színezete miatt elszáradt, összepöndörödött levélre emlékeztet. Rendszerint a tápnövény vékony vesszőin található meg.

Évente egy nemzedéke fejlődik, május végétől júliusig repül. Hernyóként telel át.

Száraz és üde lomboserdőkben, sziklaerdőkben, sziklai cserjésekben, patakvölgyekben találkozhatunk vele ott, ahol a hernyó tápnövényei is élnek.

A nagy fehérsávoslepke magyarországi elterjedése. Forrás: www.izeltlabuak.hu

Közép- és Dél-Európában elterjedt, Magyarországon az Északi-középhegységben, a Mecsekben, a Dráva-síkon és az Alpokalján elterjedt, leggyakrabban a Mátrában találkozhatunk vele.

Hazai, így mátrai állományait a megnövekedett vadlétszám veszélyezteti.

A legtöbbször melegkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, sziklai cserjésekben, sziklagyepekben előforduló tápnövényét, a szirti gyöngyvesszőt erőteljes vadnyomás éri a térségben előforduló gímszarvas és muflon állomány miatt. A muflonok szívesen tömörülnek nyájba, egy-egy nyáj akár 50 egyedes is lehet. Egy ekkora méretű nyáj egy sziklagyepfoltot képes teljesen kilegelni, kitaposni, így az ott lévő szirti gyöngyvessző állományt képesek teljesen, szinte tövig visszarágni. A tápnövény eltűnésével a lepkehernyók nem képesek kifejlődni, de sokszor előfordul az is, hogy a tápnövény legelésekor ők maguk is áldozatul esnek. A faj megőrzése szempontjából fontos lenne az idegenhonos muflon állomány teljes visszaszorítása a Mátrában.

A nagy fehérsávos lepke védett, egyedenkénti természetvédelmi értéke 10 000 Ft.


Irodalomjegyzék:

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről.

Dr. Gergely, P., Gór, Á., Hudák, T., Ilonczai, Z., Szombathelyi, E. 2018. Nappali lepkéink - Határozó terepre és természetfotókhoz. Kitaibel Kiadó, 264 pp.

Kral, K. 2022. Flight behaviour of the woodland butterfly Neptis rivularis (Scopoli, 1763) (Nymphalidae) within residential gardens. Acta Entomologica Slovenica 30:1, 21-30.

Az Ízeltlábúak.hu oldalról származó fotók és térkép az oldal üzemeltetője és a képek tulajdonosainak beleegyezésével került felhasználásra. A térkép és képek újbóli felhasználásához kérjük, keresse az oldal üzemeltetőjét!

Kapcsolódó

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023/1 6. Eagle’s eggs inventory

2023.07.10. 16:00
Um ehrlich zu sein, haben mich Vögel im Allgemeinen noch nie so wirklich interessiert. Aber ich glaube, das liegt daran, da man sie sehr selten aus nächster Nähe zu Gesicht bekommt. Als ich mir die Vogelrettungsstation auf dem Gelände des Direktorats ansehen durfte, wurde mir klar, dass Vögel doch ganz interessant sind, wenn man sich näher mit ihnen beschäftigt!Als ich dann die Gelegenheit bekam, eine Gruppe von Rangern zu begleiten, welche die Adlernester und deren Eierbestand überprüfte, war ich natürlich sofort dabei. Wer möchte es sich schon entgehen lassen einen in freier Wildbahn lebenden Adler aus nächster Nähe zu sehen? Ich jedenfalls nicht.Genauer gesagt handelt es sich bei dieser Art um den Östlichen Kaiseradler (Aquila heliaca) (Für die Interessierten unter euch: https://de.wikipedia.org/wiki/%C3%96stlicher_Kaiseradler). Außerdem gibt es noch eine kleine Population an Seeadlern (Haliaeetus albicilla) in diesem Gebiet.An diesem Tag lag unser Fokus allerdings nur auf den Nestern des Kaiseradlers. Die Aufgabe bestand darin, den Bestand an Eiern in allen Nestern zu überprüfen, zu dokumentieren und anschließend abzuwarten, dass das Weibchen wieder zu ihrem Nest zurückkehrt. Es wurden zwei Gruppen gebildet. Gruppe Nr. 1 hatte die Aufgabe die Eier im Nest zu zählen. Dafür mussten wir (zum Glück) nicht etwa auf den Baum klettern, sondern bedienten uns modernster Technik in Form einer Drohne. Die zweite Gruppe beobachtete aus einer Entfernung von ca. 800 m das Nest per Fernglas und dokumentierte minutengenau, wann das Weibchen das Nest verließ und wann es, nachdem die Drohne wieder weg war, zu ihren Eiern zurückgekehrt war. Das konnte mal nur 15 Minuten dauern, mal mehrere Stunden. Zum Glück war ich in der ersten Gruppe. ;)Im Durchschnitt legen Kaiseradler 1-3 Eier. Bei unseren Nestern waren es meistens drei, also ein ziemlich guter Durchschnitt. Die kommende Kaiseradlergeneration ist somit gesichert. Bis wir die zehn Nester alle abgeklappert hatten, dauerte es eine Weile. Wir fuhren über endlose Felder und durch Niemandsland, wo sich unsere Wege immer wieder mit denen von Fasanen, Feldhasen und Rehen (ich habe noch nie an einem Tag so viele Rehe gesehen) kreuzten. Alles in allem ein sehr interessanter, tierreicher Tag, beendet natürlich mit einem obligatorischem Kaffee.
Tovább olvasom