Új kaptárkővel bővült a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területe, miután Eger külterületén, a K2-es út közelében új kaptárkövet fedeztek fel. A kaptárkövek jelentős természeti- és kultúrtörténeti értékek, Magyarország területén a Bükkalján a leggazdagabb az előfordulásuk.
A Bükkalján több helyen láthatók miocén korú (18-12 millió éves) riolittufa és dácittufa vulkáni törmelékes kőzetek, melyekből az erózió több helyen kúp alakú kőtornyokat alakított ki. Ezekbe a sziklaalakzatokba a régmúlt korok emberei átlagosan 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkéket faragtak. A kaptárkövek eredete jelenleg nem egyértelmű, de úgy tűnik, hogy a fülkék kifaragásának és használatának ideje az őskor és a középkor közé, a népvándorlás korába illeszthető be.
Az új, egy fülkés kaptárkő Egerben (Kép: Zachar Tamás)
Az új, egy fülkés kaptárkövet Zachar Tamás térképész, geodéta fedezte fel munkája közben Egerben, mialatt a K2-es úton dolgozott és kíváncsiságát felkeltette egy távoli sziklacsoport, ahol egy olyan kaptárkövet talált, melyet térképek és leírások nem jelölnek. Az új kaptárkőről szóló bejelentés idén ősszel eljutott a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához, melynek szakemberei helyszíni ellenőrzés és regisztráció után kezdeményezik a kaptárkő védetté nyilvánítását.
Kép: Farkas Roland
2021-ben Bíró Péter régész Noszvaj külterületén talált két faragott sziklát egymás közelében, egyiken két fülke és egy fülkenyom, míg a másikon egy fülke látható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Cserépfalu külterületén, az Ördögtorony közelében idén egy eddig nem ismert, négy fülkenyomos kaptárkövet is regisztráltak. A felfedezésekkel a Bükkalján így már 44 lelőhelyen 86 kaptárkövet ismerünk, a sziklaalakzatokon összesen 487 fülkével.
Kép: Farkas Roland
A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban számos feltevés született. Egyes nézetek szerint síremlékek, és a fülkékbe az elhunytak hamvait helyezték, más nézetek szerint a vakablakok bálványtartók, áldozatbemutatók, de sziklaméhészeti elmélet is felmerült. Ezen feltevéseket a régészeti feltárások nem igazolták. Jelenleg a kaptárköveket „jeles köveknek” tekintjük, azaz olyan sziklaalakzatoknak, melyekhez valamilyen szakralizáló hagyomány, helyi monda, eredetmonda fűződik, illetve amelyeket az ember hitbéli, vallási ihletettségéből fakadóan átalakított, megfaragott.
A kaptárkövek 2014 óta védett természeti emlékek, a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra pedig 2016-tól a Hungarikum címet is megkapták egyedülálló természeti és kultúrtörténeti jellegük miatt.
