Barlangok Hónapja: tervezzük a Fekete-terem ismételt kihasználását 2024.03.02. 06:42

Barlangok Hónapja: tervezzük a Fekete-terem ismételt kihasználását

1
Barlangok Hónapja: tervezzük a Fekete-terem ismételt kihasználását

Tizedik alkalommal hirdeti meg a Barlangok Hónapja programsorozatot az Agrárminisztérium a Magyar Nemzeti Parkokkal együttműködve - ismertette az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára csütörtökön a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban, a Barlangoljunk! című kampány nyitórendezvényén.

Rácz András köszöntőjében kiemelte, Magyarországon 4200 barlangot tartanak hivatalosan nyilván, melyek összhosszúsága a háromszáz kilométert is meghaladja. Közülük harminchárom olyan idegenforgalmi hasznosítású barlang található öt hazai Nemzeti Park területén, melyek a nagyközönség előtt is nyitva állnak. Ezek kedvezményes és ingyenes túrákkal, az év más szakaszában nem látogatható barlangokkal is várják a látogatókat - tette hozzá. Aggteleken, a Baradla-barlangban például húszszázalékos kedvezményt biztosítanak a hónapban, Balaton-felvidéken a Lóczy- és a Csodabogyós-barlang várja kedvezményes belépőkkel az érdeklődőket, míg a cseszneki szurdokban egy teljesítménytúrán vehetnek részt a látogatók - mondta az államtitkár.

Dr. Rácz András a Szeleta Parkban tartott sajtótájékoztatón Fotó: Pelsőczy Csaba

Hozzátette, Budapesten a Duna-Ipoly Nemzeti Park huszonöt százalékos belépőkedvezménnyel várja a Szemlő-hegyi- és a Pál-völgyi-barlangba az érdeklődőket, ahol több előadást és filmvetítést is tartanak, míg a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Denevér-barlang húsz-, az Abaligeti-barlang pedig tízszázalékos kedvezménnyel várja a látogatókat. Rácz András hangsúlyozta, hogy nagy az érdeklődés a hazai barlangok iránt. A tíz nemzeti park igazgatóság éves, regisztrált látogatószáma mintegy 1,6 millió személy évente. Annak ellenére, hogy csak a nemzeti parkok felében találhatók barlangok, a látogatók mintegy egyharmada valamilyen barlangi programot keres fel - emelte ki az államtitkár.

A tíz év alatt, mióta az Agrárminisztérium a Nemzeti Parkokkal közösen megszervezi a Barlangoljunk! hónapot, harminc százalékkal nőtt a barlangi látogatások száma - mondta az államtitkár. Kiemelte, nemcsak az ország gazdag barlangokban, hanem Budapest is egyedülálló ilyen szempontból, hiszen a magyar főváros közigazgatási területén százhetvennégy darab barlangot tartanak nyilván, melyek összhosszúsága ötvennyolc kilométer. Rácz András elmondta, hogy itt található az ország leghosszabb barlangja is, a Pál-völgyi-barlangrendszer, mely mintegy harminckét kilométer hosszúságú. A budapesti Szemlő-hegyi-barlang babakocsival vagy kerekesszékkel is látogatható - jegyezte meg Rácz András. Mint mondta, a barlangok önmaguktól nem képesek a megújulásra, emiatt állapotuk fenntartására természetvédelmi beavatkozásokra van szükség, így a tavaly év végén lezárt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban több mint másfél milliárd forintot költött el az állam többek között a hazai barlangok védelmére, statikai megóvásukra vagy denevérbarát bejáratok kialakítására.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a hazai barlangok több mint egynegyede a Bükkben található, itt van az ország legmagasabban lévő és legmélyebb barlangja is, a Körös-barlang és a Bányász-barlang. Elmondta, a Nemzeti Park területén a Barlangolás! keretében hetente túrát vezetnek a Szeleta-barlanghoz, az Esztáz-kői-barlangban, emellett egy speciális hosszútúrán a Szent István-barlangban azokat a helyeket is felkereshetik az érdeklődők, melyeket egy átlagos túrán nem tudnak megnézni. Hozzátette, a látogatók a kiépítetlen Kő-lyukban egy ősrégészeti túrán, míg a Bolhási-víznyelőbarlangban egy "extrém, overallos" barlangtúrán vehetnek részt.

Rónai Kálmánné azt is bejelentette, hogy hamarosan ismét lehetőséget biztosítanak azoknak, akik élvezni szeretnék a Szent István-barlangban található Fekete-teremnek a jótékony hatásait.

Mint elhangzott: a természetkedvelők körében is népszerű Szent István-barlang, amit évente 50 ezren keresnek fel, a különleges cseppkőképződmények miatt, az ország legrégebbi gyógyhelye címmel is rendelkezik. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság adatai szerint Miskolc-Lillafüred 1935-ben kapott klimatikus gyógyhely minősítést, melyet 1985-ben, majd 2008-ban megújítottak. A fokozottan védett, teljesen megújított Szent István-barlang levegője tiszta, pollenmentes és közel 100%-os páratartalmú. A Fekete-terem elnevezésű szakaszát 1991-ben gyógybarlanggá is minősítették. A barlang gyógyhatását a fentebb felsorolt tényezőknek köszönheti, hiszen a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra- és allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet, a 100 %-os páratartalom és nem utolsó sorban a barlangi környezet nyugtató hatása az emberi idegrendszerre. A légúti betegségek a társadalom jelentős részét érintik, kortól függetlenül. A látogatók előtt egyébként elzárt Fekete-teremben 20-30 fős csoportok pihenhetnek, regenerálódhatnak 1-2 órás benttartózkodással. A 90-es évektől barlangterápiás foglalkozások voltak itt, de a Covid világjárvány óta ez a lehetőség kihasználatlan. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célul tűzte ki, hogy azon látogatóknak, akik élvezni szeretnék e terem jótékony hatásait, azoknak 1-2 órás pihenést, regenerálódási lehetőséget biztosít. Ez a program rövidesen elindul.

VÁLOGASSANAK BARLANGI PROGRAMJAINK KÖZÜL!


Forrás: https://kormany.hu/hirek/meghirdettek-a-barlangok-...

Kapcsolódó

2023/1 5. Butterfly studies

2023/1 5. Butterfly studies

2023.07.10. 15:54
Am heutigen Tage durfte ich zwei Ranger und einen aus Deutschland angereisten Forscher (juhuu) in ein Waldstück nahe Kerecsend begleiten. Der Forscher wollte die gefährdete Schmetterlingsart Maivogel (Euphydryas maturna) (Wikipedia-Link für die Interessierten: https://de.wikipedia.org/wiki/Maivogel ;) ) untersuchen, bzw. besser gesagt deren Raupen und Lebensraum.Der Maivogel kommt natürlicherweise in Ost- und Mitteleuropa vor, jedoch nur sehr lokal und die Populationen liegen weit verstreut. Leider ist er, wie so viele Arten, stark vom Aussterben bedroht (unter anderem aufgrund von Lebensraumverlust durch Forstwirtschaft und dem Einsatz von Insektiziden). In Deutschland gibt es beispielsweise nur noch vier verschiedene Populationen. In Ungarn gibt es noch eine etwas weitere Verbreitung (bei der letzten Zählung wurden etwa zwanzig Individuen festgestellt), unter anderem auf dem Gebiet des Bükk Nationalpark Direktorats in der Nähe der Kleinstadt Kerecsend. Aus diesem Grund ist der Forscher extra aus Deutschland angereist, um sich hier ein Bild der Lebensräume zu machen.Wir machten uns also auf die Suche nach den Raupen des Maivogels, welche für gewöhnlich an Eschen und Ligustern zu finden sind. Leider hat das Wetter mal wieder nicht mitgespielt (warum schneit es im April L ??) und die Raupen haben sich alle verkrochen, sodass nicht einmal der speziell darauf trainierte Artenspürhund die Raupen finden konnte.Alles in allem war es jedoch ein interessanter (wenn auch seeehr kalter) Nachmittag, bei dem ich wieder etwas Neues gelernt habe.Zum Abschluss haben wir uns noch bei einem Kaffee aufgewärmt und dann war es Zeit für den Feierabend!
Tovább olvasom
5 Ipolytarnóc

5 Ipolytarnóc

2023.04.19. 14:21
Ronja:Das Naturschutz Gebiet Ipolytarnóc wird vom Bükk Nationalpark Direktorat verwaltet, hier durften wir vom 21. bis zum 27. November helfen und lernen. Das Naturschutzgebiet ist eine Fundstätte für eine Vielzahl von Fossilien, wie Haifischzähne, Blattabdrücke, versteinerte Bäume und Tier-Fußabdrücke. In unserer Zeit in Ipolytarnóc durften wir viel über die Geschichte des Naturschutzgebietes erfahren, eine Vulkankatersstrophe vor etwa 20 Millionen Jahren bewahrte die Fauna und Flora im Gebiet. Auf verschiedenen Naturlehrpfaden ist es möglich viel über die Relikte der geologischen Vergangenheit des Naturschutzgebietes zu lernen.Die Zeit in welcher wir in Ipolytarnóc waren liegt in der Nebensaison, weshalb weniger Ökotourismus stattfindet, trotzdem konnten wir bei verschieden Aufgaben helfen. So haben wir nicht nur viel gelernt, sondern beim Laub fegen, Zaun reparieren und Häcke schneiden geholfen. Beim Laubfegen in Ipolytarnóc haben wir einige der Arbeiter:Innen kennen lernen dürfen, von welchen wir etwas über die Pflanzen und die Vergangenheit des Naturschutzgebietes lernen konnten. Aber auch das Häcke schneiden und Zaun reparieren war eine spannende Erfahrung, bei der wir einiges lernen konnten. Weiterhin haben wir viele Lehrpfade besichtigt und viele Fossilien anschauen dürfen, Imre welcher in Ipolytarnóc arbeitet hat uns die verschiedenen Teile des Besucherzentrums gezeigt und so konnten wir beispielsweise den versteinerten Baum betrachten, welcher auf dem Foto zu sehen ist. Durch die Kiefer mit einem Durchmesser von acht Metern und einer Länge von fast hundert Metern, wurde das Naturschutz gebiet bekannt. In dem Besucherzentrum gibt es viele interaktive Möglichkeiten für die großen und kleinen Besucher die Geschichte des Naturschutzgebietes kennenzulernen. Es gibt beispielsweise ein 4D Kino über die Tiere, welche früher in der Region gelebt haben und eine spannende Ausstellung mit verschiedenen Fossilien.
Tovább olvasom