Barlangok Hónapja: tervezzük a Fekete-terem ismételt kihasználását

Tizedik alkalommal hirdeti meg a Barlangok Hónapja programsorozatot az Agrárminisztérium a Magyar Nemzeti Parkokkal együttműködve - ismertette az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára csütörtökön a miskolci Szeleta Park Látogatóközpontban, a Barlangoljunk! című kampány nyitórendezvényén.

Rácz András köszöntőjében kiemelte, Magyarországon 4200 barlangot tartanak hivatalosan nyilván, melyek összhosszúsága a háromszáz kilométert is meghaladja. Közülük harminchárom olyan idegenforgalmi hasznosítású barlang található öt hazai Nemzeti Park területén, melyek a nagyközönség előtt is nyitva állnak. Ezek kedvezményes és ingyenes túrákkal, az év más szakaszában nem látogatható barlangokkal is várják a látogatókat - tette hozzá. Aggteleken, a Baradla-barlangban például húszszázalékos kedvezményt biztosítanak a hónapban, Balaton-felvidéken a Lóczy- és a Csodabogyós-barlang várja kedvezményes belépőkkel az érdeklődőket, míg a cseszneki szurdokban egy teljesítménytúrán vehetnek részt a látogatók - mondta az államtitkár.

75e8cd664e21ad50d45f3cb4209b0c4facdbba8f_fhd_1920_w3h2.jpg Dr. Rácz András a Szeleta Parkban tartott sajtótájékoztatón Fotó: Pelsőczy Csaba

Hozzátette, Budapesten a Duna-Ipoly Nemzeti Park huszonöt százalékos belépőkedvezménnyel várja a Szemlő-hegyi- és a Pál-völgyi-barlangba az érdeklődőket, ahol több előadást és filmvetítést is tartanak, míg a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Denevér-barlang húsz-, az Abaligeti-barlang pedig tízszázalékos kedvezménnyel várja a látogatókat. Rácz András hangsúlyozta, hogy nagy az érdeklődés a hazai barlangok iránt. A tíz nemzeti park igazgatóság éves, regisztrált látogatószáma mintegy 1,6 millió személy évente. Annak ellenére, hogy csak a nemzeti parkok felében találhatók barlangok, a látogatók mintegy egyharmada valamilyen barlangi programot keres fel - emelte ki az államtitkár.

A tíz év alatt, mióta az Agrárminisztérium a Nemzeti Parkokkal közösen megszervezi a Barlangoljunk! hónapot, harminc százalékkal nőtt a barlangi látogatások száma - mondta az államtitkár. Kiemelte, nemcsak az ország gazdag barlangokban, hanem Budapest is egyedülálló ilyen szempontból, hiszen a magyar főváros közigazgatási területén százhetvennégy darab barlangot tartanak nyilván, melyek összhosszúsága ötvennyolc kilométer. Rácz András elmondta, hogy itt található az ország leghosszabb barlangja is, a Pál-völgyi-barlangrendszer, mely mintegy harminckét kilométer hosszúságú. A budapesti Szemlő-hegyi-barlang babakocsival vagy kerekesszékkel is látogatható - jegyezte meg Rácz András. Mint mondta, a barlangok önmaguktól nem képesek a megújulásra, emiatt állapotuk fenntartására természetvédelmi beavatkozásokra van szükség, így a tavaly év végén lezárt Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban több mint másfél milliárd forintot költött el az állam többek között a hazai barlangok védelmére, statikai megóvásukra vagy denevérbarát bejáratok kialakítására.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében arról beszélt, a hazai barlangok több mint egynegyede a Bükkben található, itt van az ország legmagasabban lévő és legmélyebb barlangja is, a Körös-barlang és a Bányász-barlang. Elmondta, a Nemzeti Park területén a Barlangolás! keretében hetente túrát vezetnek a Szeleta-barlanghoz, az Esztáz-kői-barlangban, emellett egy speciális hosszútúrán a Szent István-barlangban azokat a helyeket is felkereshetik az érdeklődők, melyeket egy átlagos túrán nem tudnak megnézni. Hozzátette, a látogatók a kiépítetlen Kő-lyukban egy ősrégészeti túrán, míg a Bolhási-víznyelőbarlangban egy "extrém, overallos" barlangtúrán vehetnek részt.

Rónai Kálmánné azt is bejelentette, hogy hamarosan ismét lehetőséget biztosítanak azoknak, akik élvezni szeretnék a Szent István-barlangban található Fekete-teremnek a jótékony hatásait.

Mint elhangzott: a természetkedvelők körében is népszerű Szent István-barlang, amit évente 50 ezren keresnek fel, a különleges cseppkőképződmények miatt, az ország legrégebbi gyógyhelye címmel is rendelkezik. Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság adatai szerint Miskolc-Lillafüred 1935-ben kapott klimatikus gyógyhely minősítést, melyet 1985-ben, majd 2008-ban megújítottak. A fokozottan védett, teljesen megújított Szent István-barlang levegője tiszta, pollenmentes és közel 100%-os páratartalmú. A Fekete-terem elnevezésű szakaszát 1991-ben gyógybarlanggá is minősítették. A barlang gyógyhatását a fentebb felsorolt tényezőknek köszönheti, hiszen a barlangi levegő mikrobiológiai szempontból csaknem steril, azaz por-, csíra- és allergénmentes közeg. Ehhez hozzájárul az állandó 10 fok körüli hőmérséklet, a 100 %-os páratartalom és nem utolsó sorban a barlangi környezet nyugtató hatása az emberi idegrendszerre. A légúti betegségek a társadalom jelentős részét érintik, kortól függetlenül. A látogatók előtt egyébként elzárt Fekete-teremben 20-30 fős csoportok pihenhetnek, regenerálódhatnak 1-2 órás benttartózkodással. A 90-es évektől barlangterápiás foglalkozások voltak itt, de a Covid világjárvány óta ez a lehetőség kihasználatlan. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság célul tűzte ki, hogy azon látogatóknak, akik élvezni szeretnék e terem jótékony hatásait, azoknak 1-2 órás pihenést, regenerálódási lehetőséget biztosít. Ez a program rövidesen elindul.