„A nádas most már köröskörül égett, de belsejében nagy, fekete foltok mutatták, hol van a víz és hol akasztotta meg a tüzet a nyers rekettyebokrok sűrűsége. Az égigérő világosságban vadkacsák sápítoztak, s egy-egy fácánkakas is felberregett, ha már sarkantyúját nyalogatta a tűz. Néha megperzselt nyúl vágtatott ki a mezőre…”

Fekete István Lutra című művében már évtizedekkel ezelőtt is olvashattunk a felelőtlen tűzgyújtások által okozott károkról. Vannak tájegységek, ahol a tavasz beköszöntével nem az alapvető természetvédelmi, élővilágvédelmi feladatokat kell ellátni, hanem az ember tudatlanságából eredő, romboló, pusztító tevékenysége miatt kényszerülnek a természetvédelmi őrök „tűzfigyelő” szolgálatra, vagy éppen konkrét tűzoltásra. Ezek a feladatok áltatában akkor jelentkeznek, amikor a tavaszi tűzgyújtási tilalmat kihirdetik – jellemzően március első napjaitól április első hetéig terjedő időszak - és elsősorban a nagy kiterjedésű gyepeket és nádasokat érintik.

A Tiszalúci Danka-part nagy része leégett (Kép: Bereczky Attila)

Körbeégetett nádas Taktaszadánál (Kép: Bereczky Attila)

A tűzgyújtogatók csoportja széles körű: van, aki csak unalomból teszi, van, aki „jószándékból”, hogy megújuljon a fű vagy a nád, van, aki gazdasági érdekből (így nem kell kaszálni vagy a felgyülemlett széna-, szalma-, nád mennyiséget elhordani a területről), és van, aki a tűz látványa (piromán) miatt gyújtja meg a gyufaszálat. És vannak azok is, akik - nem szezonálisan - gumiabroncsot égetnek el, pénzszerzés céljából. Teszik ezt azért, mert egy átlagos személyautó abroncsának elégetése után 1-2 kilogrammnyi, a gumiabroncs vázszerkezetét erősítő, nagy széntartalmú acélhuzalból keletkező vasanyaghoz jutnak, melynek kilogrammonkénti egységára 70 Ft körüli. Egy teherautó gumiabroncsából már akár 10-20 kg vasanyag is kinyerhető. Aki ezt megteszi, nem gondol bele tevékenységének beláthatatlan következményeibe, súlyos környezetszennyezési és egészségügyi kockázatot okozva ezzel.

Péznyerési célból elégetett gumiabroncsok maradéka (Kép: Bereczky Attila)

Mivel ezek az égetések tiltott tevékenységek, felügyelet nélkül hagyják, így a tűz a szél által szabadon mozoghat. Veszélyeztethet lakóingatlant, üdülőövezetet, magánkertet, akár egész települést vagy erdőt, és élőlények fészkelő-, táplálkozó-, szaporodó területét vagy közvetlenül magukat az élőlényeket. A gazdasági, életvédelmi vonzatán túl az ilyen aszályos időszakban ezeknek az élőhelyeknek a felperzselése akár az élőhely teljes megszűnését is okozhatja.

Ami pedig közvetetten emberéletbe is kerülhet, az az, hogy az átlagos tájékozottságú ember segítőkészen hívja a tűzoltókat, akiknek kötelességük kivonulni. Előfordulhat, hogy éppen „csak” egy tarlótűz miatt riasztották őket és vonultak ki, de elfoglaltságuk miatt eközben leég egy lakóház, magánkert, akár egy egész település, vagy valaki életét veszti egy közlekedési balesetben, ahol másodperceken múlhat az élet.

Őrszolgálatunk bevált gyakorlata szerint, amennyiben lokálisan elvégezhető a tűz megfékezése, azt mi magunk megoldjuk. Csak végső esetben szólunk a tűzoltóknak, amikor már saját erőből a tűz megfékezése nem megvalósítható, és az veszélyeztethet emberi vagy természetvédelmi értékeket. Sokszor egy átlagember is elolthat egy kisebb tüzet, kellő óvatossággal, egy lapát segítségével. Egy lombfúvó vagy egy elektromos háti permetező is hatalmas segítség lehet, ami akár több ember munkáját is kiválthatja.

A 3 méter magasságot is túlérő lángok hatalmas hőhatást fejtenek ki (Kép: Bereczky Attila)

Ahol a kotló nyárilúd fészkét majdnem elérte a tűz (Kép: Bereczky Attila)

Az utóbbi hetekben számtalan esetben kellett őrkerületünk munkatársainak kivonulni ilyen esetekhez. Az életvédelmi, humánegészségügyi, környezetvédelmi kockázatokon túl néhány természetvédelmi problémába ütköző tűzgyújtási cselekménnyel is találkoztunk. Ezek következményei az alábbiak:

• Értékes rovarok, lepkebábok, növényfajok és ezek élőhelyei pusztultak el.

• Konkrét fészkelőhelyek szűntek meg, mert a fészkelési lehetőség vagy már a megépített fészek eltűnt a fészeképítő madarak alól.

• A kétéltűek, hüllők, rovarok élettevékenysége kora tavasszal még lassabb, őket hamar utoléri a tűz, melynek áldoztaivá váltak és válhatnak.

• Tojásos, vagy éppen kikelt fiókás fészekaljak is tönkrementek a tűz által, de előfordult az is, hogy a kotló madár szállt el a fészekről a tűz érzékelését követően, és ezért kihűltek a tojások.

Kotló Bütykös hattyú, a fészke körül minden leégett. Fészekalja 11 db tojásból is állhat, melyek nagy eséllyel tönkrementek (Kép: Bereczky Attila)

Őrszolgálatunk munkatársai elsősorban a védekezésben, a megelőzésben tudnak rész venni, és minden erejükkel ezen dolgoznak. A rendelkezésre álló technikai eszközök segítségével próbálják a tettenérés pillanatát rögzíteni és a lehetőségekhez mérten intézkedni.

Köszönjük a környékbeli tűzoltóságoknak az elmúlt - és sajnos várhatóan a következő - időszakban végzett munkáját, akik rövid időn belül a helyszínre érkezve oltották - oltják - a tüzet velünk, vagy nélkülünk. Köszönjük a mezőőrök, polgárőrök, társadalmi aktivisták és önkénteseink munkáját is!