Madarat találtam! Mit tegyek? 2023.03.27. 12:33

Madarat találtam! Mit tegyek?

1
Madarat találtam! Mit tegyek?

Az év folyamán (kiemelten: tavasztól nyárig) Igazgatóságunk számos lakossági megkeresést kap mentésre szoruló (sérültnek vélt, „árva”) madarakról, fiókákról. Kérjük, olvassa el összeállításunkat, mielőtt kapcsolatba lép velünk, és tájékozottságával segítsen másnak is!

Nagy segítség számunkra, ha nemcsak a bejelentésnél, hanem a szállítás folyamán is készséges a megtaláló. Az üzemanyagárak növekedése és a kapacitáshiány mellett még inkább a bejelentők segítőkészségét és megértését kérjük, hiszen nincs lehetőségünk minden esetben „házhoz menni” az állatokért, ugyanakkor ez madárfiókák esetében sokszor nem is szükséges.

A bejelentés során az alábbiakról fogunk információt kérni:

1. Hol találta a madarat?

Fontos tisztáznunk, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található-e a mentésre szoruló madár. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a honlapján összesítette az ország hivatalos madármentő központjainak listáját is, így első körben érdemes ezen felsorolást áttanulmányozni: www.mme.hu/serult_madarat_talaltam -> Hivatalos mentőközpontok országos listája.

2. Biztos, hogy mentésre szorul a madár?

Mentésre szorul, ha:
  • sérült, húzza a lábát/szárnyát, szemmel látható sérülés található rajta,
  • gubbaszt, láthatóan rosszul érzi magát, „engedi, hogy megfogjuk”.
Nem szorul mentésre, ha:
  • tollas fióka, elugrál előlünk látható sérülés nélkül,
  • jó kondícióban van, táplálkozik, elszáll, elmenekül.

A fiókás időszakban a lenti összefoglaló ábra lehet segítségükre (Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Áprilistól augusztusig tart a fiókaszezon, s ilyenkor rengeteg bejelentést kapunk megmentendő madarakról. Pedig a legtöbbjük nem árvult el, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem fogjuk be, ha pedig már megtettük, a megtalálás helyén mielőbb engedjük el! Sok esetben tévesen vannak árvának ítélve és a mentőhelyekre szállítva a fiókák!

Ne felejtsük el azt sem, hogy nem akkor vagyunk felelős madárvédők, ha a természeti törvények ellen dolgozva bármi áron meg akarunk menteni minden egyes madarat, fészekaljat és fiókát!


Mit tehet Ön? / Tanácsaink – ha mentésre kerül a sor:

  • Tegyen bejelentést az illetékes nemzetipark-igazgatóság vagy madármentő hely felé, amennyiben szükséges segítse az átadást (az üzemanyagárak növekedése mellett és az erre fordított idő arányában nincs kapacitásunk minden esetben „házhoz menni” az állatokért). Kérjük, ne kíséreljék meg otthon nevelni, gyógyítani ezeket az állatokat, ez védett/fokozottan védett állatok esetében jogszabályba is ütközik!
  • Ha szükséges megfognunk az állatot, egészségügyi- és biztonsági okok miatt kesztyű és pokróc/szövetdarab használata ajánlatos! A madarak dobozba helyezésekor mindenképp használjunk kesztyűt (minimum nitril, latex gumikesztyűt vagy ezek híján nylonzacskót), utána pedig fertőtlenítsünk, mossunk kezet!
  • A házi galambok, a nem védett madarak, a vadászható fajok megmentése NEM az állami természetvédelem feladata! Mentőállomásunk célja a hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok mentése. Szívünk szerint minden rászoruló állatot megmentenénk, de sajnos ez nem kivitelezhető. Állategészségügyi okok és kapacitáshiány miatt nem fogadhatjuk be az alábbi galambfajokat: házigalamb, balkáni gerle, örvös galamb. A hazánkban vadászható fajok minden egyede az állam tulajdonában van. Ezek felett kizárólag a vadászatra jogosult rendelkezhet. Ezért az alábbi, vadászható madárfajok egyedeit sem vesszük át: fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, TŐKÉS RÉCE, szárcsa, dolmányos varjú, szarka, szajkó.
  • Talált állatot csak engedéllyel rendelkező, hivatásos madármentőnek, állatgondozónak vagy természetvédelmi őrnek szabad átadni!
  • Talált madár/fióka/kisállat fotóját kérjük, NE TÖLTSÉK FEL a közösségi média felületekre (több okból sem: félrevezető tanácsokat kaphat a megtaláló, illetéktelen telefonszámok kerülhetnek nyilvánosságra stb.), és segítséget is csak valóban hozzáértőtől kérjünk és fogadjunk el!
  • Kérjük, ne itassák a madarakat! Még a csőre hegyére se tegyenek vizet!
  • Kérjük, ne etessék, ne ápolják vagy kötözzék be a szárnyát stb.! A madár szállításán kívül minden egyéb legyen a szakemberek feladata!
  • Szállításra egy akkora kartondoboz alkalmas, amibe a madár vagy a kisállat kényelmesen, de éppenhogy csak elfér. A túl nagy hely balesetveszélyes lehet. A dobozon lévő lyukak a levegőzés tekintetében ne legyenek túl nagyok. Ha lehet, kartondobozt használjunk!
  • Szállításig tegyük a madarat dobozostól egy nyugodt, csendes, állandó hőmérsékletű kültéri helyiségbe, pl. garázs, pince, erkély, terasz. A vadállatok a simogatástól nem nyugszanak meg, stresszt okoz számukra! A legideálisabb, ha csendben és sötétben várakozhatnak a szállításig/átadásig!
  • Nagyobb testű, sérült madarak esetén a befogáshoz lehetőleg kérjük szakember segítséget, vagy kiérkezésig tartsuk felügyelet alatt!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő mentési tevékenységet az alábbi intézmények segítik:

  • Egri madármentő állomás (Eger, Sánc utca 6.)
  • Mályi Természetvédelmi Egyesület Madármentő Állomása
  • Miskolci Vadaspark
  • Gyöngyösi állatkert
  • Nógrádi Tájegység Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
  • Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK)

Ezen helyszínek együttműködését köszönjük!

A madármentésről még részletesebben (elsősegély, ablaknak ütközés stb.) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán olvashat: Fiókát találtam! - Mit tegyek? https://www.mme.hu/maganyos_fiokat_talaltam

Az alábbi videóban a 18. perctől egy 40 perces előadás szól az egri mentőállomás életéről:


KAPCSOLÓDÓ: Lakossági gólya-bejelentések

Fotók: Balázsi Péter, Jakab Sándor, Juhász Benedek, Kozma Attila, Molnár Márton, Soós Gábor, Szitta Tamás, Hák Flóra

Kapcsolódó

2022/1. - 9. Tree studies

2022/1. - 9. Tree studies

2022.08.23. 15:57
Baumstudie[28.07.2022]Gemeinsam mit einer ungarischen Studentin haben wir in der letzten Zeit begonnen Bäume auf einer Weide zu tracken und nach einem ausführlichen Katalog zu beurteilen. Im Nationalpark sprechen wir immer von „Veteran Trees“, also besonders alten Bäumen. Bisher kann keiner Abschätzen wie viele es sind, es sind nur recht grobe Angaben von ca. 1000 Bäumen. Jedem Baum ist ein A4 Zettel gewidmet, auf dem erst Daten wie die Koordinaten, der lateinische Name und Maße wie z.B. die Höhe und der Umfang angegeben werden müssen. Für die Ermittlung der Höhe des Baumes wird eine Entfernung von 20m abgemessen. Von dort aus wird mit einem analogen Höhenmesser der Winkel zum Beginn des Stamms und der Winkel zum höchsten Teil der Baumkrone bestimmt. Die beiden Zahlen ergeben gemeinsam die Höhe. Danach kommen 36 Felder in denen unter anderem Angaben über Astlöcher, Kronen- oder Starkastabbrüche, Krankheits- oder Pilzbefall, Moos- und Flechtenvorkommen und Nester, die sich im Baum befinden. Zusätzlich kommen dann noch einmal 15 weitere Felder, wo z.B. nach anderen Bäumen in der direkten Umgebung gefragt wird. Die Aussagen, die wir über die Bäume treffen werden immer mit der Hilfe von für solche Studien angefertigte Kataloge getroffen. So sind in manchen Fällen verschiedene Bilder dargestellt und wir müssen entscheiden, welches dem untersuchten Baum am nächsten kommt. Zusammengefasst ist es eine sehr detaillierte Studie, weshalb wir am ersten Tag auch nur insgesamt 8 Bäume geschafft haben. Mit der Zeit wird man jedoch deutlich routinierter und muss nicht mehr alles erst im Katalog nachschlagen, wodurch die Arbeit deutlich schneller vorangeht. Insgesamt haben wir dennoch nur 60 von den ca. 1000 Bäumen tracken und beurteilen können.
Tovább olvasom